Két évvel ezelőtt írtam már Nektek Rózsika Nénikémről (Anyukám keresztanyja) , aki akkor 97 éves volt, most tehát már 99.  Két szösszenetet szeretnék most megosztani Veletek, és tiszta szívemből kívánom Mindannyiótoknak -saját magamat is beleértve-, hogy 99 éves korotokra csak az legyen a legnagyobb problémátok, hogy ráncos a bőrötök, és nehezen megy a porszívózás.

Ez az áldott drága asszony a nyár kellős közepén, közel 40˙ C fokban elballagott az utca végén lévő kisboltba. Ami meglepő, és talán néhányunknak mulatságos is, az az, hogy hosszú ujjú garbóban. Mikor rákérdeztünk, hogy de hát miért, hogy-hogy, hiszen egy szál semmiben is meg lehet főni, Ő teljes komolysággal elmagyarázta, hogy ilyen idősen neki már lóg a felkarján a bőr, és a dekoltázsa is hagy némi kívánnivalót maga után. Nem mertünk neki ellentmondani, együttérezve bólogattunk, hogy majd mi is megtudjuk, ha 99 évesek leszünk….

Egy másik alkalommal –amikor már beköszöntött az ősz- torokfájásra ébredt, és elkezdett köhögni is. Bosszankodott magában, hogy ez miért nem tegnap történt, hiszen ma kontrollra kell mennie az orvoshoz, s ha meghallja a doki, hogy köhög, biztos belenéz a torkába is, s a végén még kitalálja, hogy ilyen-olyan baja van. Erre ő nem ér rá… Na, mármost mi legyen, valahogy át kell vészelni. Ő ilyenkor a hagymateára esküszik. Csinált is gyorsan magának egyet, s még „tüzesen” el is kortyolgatta. Ez sokat segített rajta, s annak tudatában, hogy majd ő túljár a doki eszén, zsebre csúsztatott két szem Negrot.

–„Amíg elérek a rendelőbe ezt a két szemet pont sikerül elszopogatnom, s nem fogok köhögni. Szedem én a napi gyógyszeradagomat, nincs szükségem további „méregre”. Meg arra sincs időm, hogy ½ óráig vizsgálgasson a doktor úr, nincs nekem semmi bajom, foglalkozzon csak a sok jajveszékelővel. „

S lám, minden úgy történt, ahogy Ő eltervezte. Elsétált a rendelőbe, közben szorgalmasan szopogatta a cukorkát, s már az ajtóban közölte a doktor úrral, hogy nincs semmi változás nála, elég ha a vérnyomását megméri, de az is rendben van, s Ő akkor nem is rabolja tovább a doktor úr drága idejét, hiszen itt ülnek sorban kint az „öregek”, s hát mindegyiknek nagyobb baja van, mint neki.

Az orvos is több mint három évtizede ismeri már Rózsika nénit, s esze ágában sem volt vitatkozni vele.

Miután kijött a rendelőből, még ott a járdán jól kiköhögte magát, aztán sarkon fordult, s apró lábacskáit megszaporázta, hogy mielőbb hazaérjen. Megint készített egy bögre hagymateát, aztán megkereste olvasószemüvegét, elővette a Harry Potter és a Félvér Herceg c. könyvet s bevackolta magát a dunna alá. Újra elkezdte olvasni a sorozatot, és most a hatodik kötetnél jár. 91 évesen ismerkedett meg J.K. Rowling történetével, mikor Borcsi dédunokáját ki sem lehetett robbantani az udvarra, mert ezt a könyvet falta. Majd kacarászva megígérte a dédinek, ha végez vele, elhozza Neki is, hogy Ő se maradjon le semmi jóról. Borcsi betartotta a szavát, s Rózsika Nénikém egy más világba csöppent, legalábbis amíg olvasott.

Valószínű bele is aludt az olvasásba, mert arra ébredt, hogy ki van száradva a szája, a könyv a földön hever, az olvasószemüvege meg lecsúszott az orrára. Ekkor feltápászkodott, kicsoszogott a konyhába, elkortyolt egy újabb adag „tüzes” hagymateát, s tudta, hogy holnapra már semmi baja…

Drága Ismerőseim, vagy akik akár ismeretlenül is olvassátok ezen sorokat!

Azt kívánom Nektek, hogy Ti is higgyetek Magatokban, higgyétek el, hogy tudjátok amit tudtok, és alakuljon úgy az új évetek, ahogy azt Ti szeretnétek!

És ne feledjétek, mindig is volt, van és lesz VÁLASZTÁSOTOK!!!

Én az egészséget, boldogságot, szeretetteliséget, sikert, szerencsét, gazdagságot, bőséget választom!!! És bízom benne, hogy Ti is megengeditek Magatoknak, hogy válasszatok! BÚÉK 2019!

Ha még nem olvastad, -vagy esetleg újra olvasnád- a két évvel ezelőtti sztorit, akkor azt itt megteheted: 2016 Számadás

Szerző: Németh Tímea
Családállító, Párkapcsolati coach, Kineziológus, Gyásztanácsadó
2018. 12. 28.